|
 Róma "Romae romano divite more"
"Rómában római módon viselkedjete"
Róma a királyság korában csupán egy néhány dombra épült városállam volt, akkori képe meg sem közelítette mai impozáns látványát. A Romulus által alapított város a Mons Palatinuson (Palatium) terült el, melynek nyugati felét Cermalus vagy Germalus névvel illették. A város pomeriuma magába foglalta még a Palatinus északi lejtője előtt elterülő Velia nevű emelkedést is. E három részből álló város falainak maradványai ma is állnak a hegy nyugati sarkánál, a Lupercal táján, mely maga is, mint Lupus tiszteletének szent helye, ez ősi városban az előtte álló ficus Ruminalisszal együtt azt a helyet is jelölte, hol a kitett Romulus és Remus teknője fennakadt. Ezt a palatinusi várost szokták négyszögű alakjáról Roma quadrata névvel jelölni. Az ősi városnak három kapuját említik a római írók: a Porta Mugoniát vagy Mugionist észak felől, az ismeretlen fekvésű Porta Romanát vagy Romanulát nyugaton és a Scalae Caci nevű lépcsőt délnyugat felől. A palatinusi Róma három részén kívül magába foglalta még a Mons Esquilinus három, Oppius, Cispius és Fagutal nevű részét és a Suburát. A Fagutal név a Mons Oppius nyugati részének volt a neve; a Subura a későbbi időben a Viminalis, Oppius és Cispius közti völgyet jelentette. Valószínű, hogy olyan szabályszerű erődítése és pomeriuma, mint a Róma quadratának, a Septimontiumnak nem volt, de élő emlékezete maradt a Septimontium ünnepében.
A Septimontium területéhez később hozzájárult a Mons Caelius, a Collis Viminalis, és a Collis Quirinalis. A város területéhez a pomeriumon belül még hozzátarto zott a Mons Capitolinus kettős magaslata is, az Arx és a Capitolium, melyek azonban nem voltak beosztva egyik regióba sem. A várost négy régióra osztották: Regio Suburana, Regio Esquilina, Regio Collina, Regio Palatina. A város területe e regiók közt a következőképpen volt felosztva: az elsőhöz tartozott a Mons Caelius, Ceroliensis és Subura (vagy Sucusa) nevű részeivel együtt, a másodikhoz az Oppius és a Cispius, a harmadikhoz a két collis, a Viminalis és a Quirinalis, a negyedikhez a Palatinus, a Cermalus és a Velia.
Az első történelmi korszak Róma város fejlődésében Servius kora volt.. Servius Tullius király nevéhez fűzi a római történelem a városnak azt a kibővítését, melynek határát az Servius-féle fal (Murus Servii Tullii) jelöli; ennek vonalát maradványai nyomán meg lehet állapítani. A város területe, noha a pomerium változatlan marad, kibővült északkelet felé a Quirinalis a Viminalis, a Cispius és az Oppius mögötti (az utóbbi kettőnél a közös Mons Esquilinus és Esquiliae néven nevezett) magaslattal, dél felé a már Ancus Martius alatt betelepített Mons Aventinus területével, s az Aventinus és Capitolinus közötti Tiberis-partot kereken 400 m hosszúságban szintén a város belsejéhez kapcsolta a partokig épített fal. Mivel így a Tiberisen át vezető ősrégi Pons Sublicius egyenesen a város belső terül etére vezet, az átkelés megakadályozására ez időben szállják meg a Mons Ianiculus (Ianiculum) magaslatát különálló erődítéssel.
Ezekben az időkben keletkezett a Palatinus és Capitolinus között elterülő Forum és a mellette levő Comitium; az előbbinek eredetileg mocsaras területét a Tarquiniusoknak tulajdonított, ma is meglévő Cloaca Maxima szárította ki és tette hasznavehető vásártérré; az utóbbi a gyűlések helye. A Capitoliumhoz vezetett a Via Sacra. Épp ily ősrégi útvonal a Via Nova a Palatinus alján. Romulus tett fogadalmat a Iuppiter Feretrius és a Iuppiter Stator templomainak építésére. Numa alapította a Regiát, Vesta templomát és ő építtette Ianus templomát a Forumon. Tullus Hostilius építette a Comitiumon a Curia Hostiliát és vele hozzák kapcsolatba a Tullianumot. Ancus Martius alatt készült voln a a Pons Sublicius és a Iuniculum erődítése. Ugyancsak ő alapította Ostia kikötőjét. Tarquinius Priscus vetette meg a Iuppiter Optimus Maximus Capitolinus templomának, valamint a Palatinus és az Aventinus közti völgyben (Vallis Murica) a Circus Maximusnak az alapját. A Forum déli és északi oldalán, alatta épültek azok a vásáros bódék, amelyekről a Forum déli sorát sub veteribus, az északit sub novis néven nevezték. Servius Tullius építette a város falait. Tarquinius Superbus fejezte be a capitoliumi Iuppiter-templom építését, melyet a köztársaság első évében szenteltek fel. A királyok korából ismert még a Via Sacrán és a Via Nován kívül néhány utca. Az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus elűzése után Róma köztársasággá alakult. A köztársaság korában lett Róma városából világbirodalom, s politikai hatalma kiterjedésével maga a város is megnőtt. A pomeriumból már a Servius-féle fal építése idején kinőtt, ekkor azonban túlnőtt e falakon is. Sulla már elérkezettnek látta az időt a pomerium kiterjesztésére. Legjelentékenyebb a Tiberis partjain volt a város kiterjedése. A zöldségpiac (Forum Holitorum) már régóta a falakon kívül helyezkedett el a Porta Carmentalis előtt, a tengerről jövő hajók kikötője pedig, az Emporium, a Porta Trigemina előtt. Itt, az Aventinus, a Palatinus és a Capitolinus között nagyon sűrű lakosság élt; az első vízvezeték, az Aqua Appia, e városrészt látta el vízzel. A Campus Martius déli részén, a Circus Flaminius a falakon kívül, de ugyancsak sűrűn lakott városrészben épült. A falakon belül rendszertelenül össze-vissza épített házcsoportok között a keskeny, 4, l egfeljebb 6-7 méter széles utcákat csak később kezdték kikövezni. A királyok korából ismeretes utcákon kívül az Alta Semita a Quirinalison a Porta Collinához, a Vicus Lengus a Quirinalis és a Viminalis közti völgyből ugyanoda, az Argiletum két folytatása, a Vicus Patricius a Porta Viminalishoz, és a clivus Suburanus a Subura nevű városrészen át a porta Esquilinához vezetett. A Via Sacra folytatásaképpen út vitt a Porta Caelomontanához, ebből ágazott ki a Vicus Capitis Africae a Porta Querquetulana felé. Ugyancsak a Via Sacrától indult dél felé a Palatinus és a Caelius közti völgyön a Porta Capenához vezető út, mely a kaputól kezdve a Via Appia nevet viselte; ebből ágazott el két út a Porta Naevia és a Porta Raudusculana felé, mely utóbbihoz a Forum Boarium felől csatlakozott a Clivus Publicius. A Tiberis túlsó partjára vezetett át a vallásos aggodalom következtében épen tartott Pons Sublicius mellett a Pons Aemilius. A köztársaság alatt épült Pons Fabricius s nem sokkal utána a Pons Cestius. Az átkelés védelmére a Ianiculum eddigi őrsége helyett erősebb erődőt építettek. A vízvezetékek közül a már fentebb említett Aqua Appián kívül a köztársaság idejéből való még az Anio vetus,  mely az Esquilinus számára, az Aqua Marcia (Q. Marcius Rex praetor építette), mely a Capitolinus környéke számára, és az Aqua Tepula, mely ugyanoda hozott vizet.
A köztársaság idejéből kevés építészeti emlék maradt, a köz- és magánépületek egyaránt megszenvedték a hosszas polgárháborúkat. A sok tűzvész, mely a köztársaság évszázadai pusztította a várost, felemésztette a köztársaság korábbi építkezéseit. Építő tevékenységem Rómában Ezt a pusztulást követték legnagyobb építkezéseim. A város külső képét egészen megváltoztattam, nemcsak a szervezés új beosztásával, hanem új fejlesztésekkel is. A fényes palotákkal (a Palatinuson, ezért palatium = palota) és templomokkal, de főként óriási fürdők (thermae),vízvezetékek (aquae), porticusok és forumok építésével a várost egészen újjáalakítottam.
www.elotortenelem2.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
| |
